Galgóczy Károly

Salgó-galgóci és ecsegi Galgóczy Károly (született Lápafőn, 1823.január.27. – elhalálozott Budapesten, 1916.október.23. 93 éves korában), mezőgazdász, közgazdász, statisztikus, történész, ügyvéd, mezőgazdasági szakíró.

Az Országos Magyar Iparegyesület,

Az Első Magyar Gőthajótrársaság és

Az Erdélyi Gazdasági Egyesület egyik megalapítója,

Az MTA tagja. Liberális közgazdasági és mezőgazdasági munkáiban a kapitalista fejlődést szorgalmazta. Számos műve több vonatkozásban ma is történeti forrásértékű.

Apja, Tolna vármegye egyik településén, a Dunamelléki ref. egyházkerülethez tartozó, a külső somogyi egyházmegyében, Lápafőn 1786-ban alapított református egyház lelkésze volt.

Középiskoláit a Gyönki és nagykőrösi gimnáziumban, jogi tanulmányait a pozsonyi jogi akadémián végezte.

A gazdasági tudományok voltak kedvelt tantárgyai, ebbéli ismereteinek tökéletesítése végett 1843-ban beutazta Magyarországnak akkor legjelesebb uradalmait és tanulmányozta azok gazdálkodását. 1843.november 13.-án a magyar gazdasági egyesületnél az összes gazdasági tudományokból szigorlatot tett és oklevelet nyert.

Ez időtől fogva 1848. májusig, Fényes Elek a gazdasági egyesült előadója mellett segédként dolgozott. Részt vett annak statisztikai, geographiai s mezőgazdasági irodalmi munkásságában.

Közben jogi tanulmányokat folytatott Pozsonyban, 1846-banügyvédi vizsgát tett.

1847-ben beutazta az ország 32 megyéjét, hogy statisztikai adatokat gyűjtsön Fényes Eleknek Magyarország megyéit ismertető 87 kötetre tervezett munkájához, melyből azonban csak az I. kötet (1848. Komárom megye) jelenhetett meg.

1848. máj. a belügyminisztériumban megszervezésre kerülő statisztikai osztályra került, ahol annak rendes tagjává neveztetett ki, és ennek mezőgazdasági szakában novemberig dolgozott.

Összegyűjtötte az egyes községi határokra vonatkozó tagosítási s legelőelkülönülési térképeket, birtokosztályozási táblázatokat, területmennyiségi kimutatásokat. Kidolgozta a képviselőválasztási lajstromokból, a jogosultsági címek szerinti birtokmegosztást, mely e nemben az első ily kimutatás volt az országban.

Részt vett az újoncozás részletes kivetésének elkészítésében.

A minisztériumnak Debrecenbe való költözése után hadi táborba küldték, és újoncozó biztosnak neveztetett ki a Tisza vidékre.

1849. jún.-ban a 10. hadtest tartalékának 6. századához nevezték ki századosnak, s mint ilyen részt vett a Szeged-Szőregi, Ó-besenyői, Csatádi, Kisbecskereki, Temesvár alatt a vadászerdőben lefolyt ütközetekben. 1949. augusztus 20.-án Boros-Jenőn tette le a fegyvert.

A szabadságharc bukása után Nagykőrösre ment, ahol a református líceumban a mezőgazdasági és természetrajzi tanszék vezetőjeként kezdett tanítani. Decemberben haditörvényszék elé került melynek következtében politikai okok miatt, mint a szabadságharcban fegyverrel résztvevőt eltiltották a tanítástól.1850 februárjában ugyan felmentették, de a tanári állását akkorra már betöltötték, így egy ideig bérleti gazdálkodást folytatott.

1853-ban Pestre költözött, és mezőgazdasági szakkönyvek írásával foglalkozott. Ekkortól kezdett tevékenykedni az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben, és az Országos Iparegyletben.

Gazdálkodás-módszertani könyvei rögzítették az egykorú viszonyokat, s mint ilyenek alapvető forrásértékűek a néprajz és a gazdaságtörténet számára.

A Magyar Gazdasági Egyesület titkára lett, és az Iparegyletben tevékenykedett. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia, levelező tagjává választotta. Székfoglaló értekezését A mezőgazdaság a tudomány mai színvonalán, címen tartotta.

1856. febr. 18.-án nősült, Telegdi Csanády Máriát a Bihar megyei Álmosdról, vette feleségül.

1859-60-ban a pesti ev. ref. papnevelőben a gazdasági tudományok tanára volt. 1860-tól biztosítási intézetek vezetője. 1860-ban az adriai biztosító társaság (Riunione Adriatica di Sicurta) hívta meg pesti vezérügynökségéhez első titkárnak; e hivatalt 1865. ápr. 25-ig viselte. Ez alatt egyike volt, az országos magyar gazdasági egyesület által abban az időben gyakran tartott nevezetes kiállítások rendezőinek, az országos magyar iparegyesület és az első magyar gőzhajótársaság alakítását szervezőknek.

Gubitz Andrással együtt, a Gubitz-eke (híres eke gyáros) társfeltalálója volt. Ekéjük Londonban, a Világkiállításon aranyérmet, Párizsban pedig bronzérmet kapott. Mai napig rejtélyes, hogy ki lehetett „marketing-ügyintézőjük”, aki segített kivinni az ekét a világkiállításra.1860-tól az Adriai Biztosító Társaság gazdasági titkára volt. 1865-ben a kolozsvári Victoria Biztosító Társaság vezérigazgatójává választotta, ezért ettől kezdve Kolozsváron élt. 1837- június 30. -án visszaköltözött Pestre.

Élete hátralevő részét, saját magángazdasági ügyei mellett, a Magyar Tudományos Akadémiának, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek (melynek alapító választmányi tagja), a közügynek, az irodalomnak, gazdasági, gazdaságtörténeti és helytörténeti művek írásának szentelve töltötte életét.

Alapító tagja az erdélyi gazdasági egyesületnek, tiszteletbeli tagja a heves megyei és a kecskeméti gazdasági egyesületnek, állami tanítónőképző intézetnél tanácstag és tiszteletbeli főjegyzője Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegyének.

 

Főbb művei.

1. Népszerű gazdasági földművelés, vagy gazdasági föld-, növény- és munkaismeret, figyelemmel a viszonyokra, melyek hazánkban a földbirtokra nézve állanak. Pest, 1845.

2. Mezei gazda népszerű gyám- és vezérkönyve, a mostani viszonyokhoz alkalmazva... Pest, 1854. Négy kötet. (2. cím-kiadás 1855. 3. c.-kiadás 1859. 4. k. jav. és bőv. Reischer Endre 1865. két kötetben. Pest. 5. k. Bpest, 1884.)

3. Kertészet kézikönyve. Tüzetes utasítás a konyhakertészet, virágmívelés és gyümölcstenyésztés körében... Pest, 1854. (2. kiadás. Átnézte és jegyzetekkel bőv. dr. Farkas Mihály 1865. Pest, 3. k. 1874., 4. k. 1880. Bpest.)

4. Magyarország, a Szerb vajdaság s Temesi bánság mezőgazdasági statistikája. Hivatalos s magán úton gyűjtött legújabb adatok nyomán. Pest, 1855. (Ism. P. Napló II. 28. sz.)

5. A földművelés és állattenyésztés. Koppe J. G. Munkájának 7. kiadása után németből ford. Pest, 1855.

6. Mire nevelje a magyar ember gyermekeit? Nevelési kalauz a különböző életpályákra... Pest, 1859.

7. Új iparrend az osztrák birodalomban. Pest, 1860.

8. A szenvedelmes dinnyész, Szontágh Gusztáv után a második kiadást újból átnézte s annak megjelenése óta a dinnyetermesztésben történt új tapasztalatok összeszedésével megbővítette. 3. kiadás. Pest, 1860.

9. Pabst kalauza a szarvasmarha-tenyésztésre, németből ford. Császár Ferencz. A Magyarországot érdeklő jegyzetekkel ellátta Galgóczy K. Pest, 1860.

10. Gazdasági kis tükör. Kiadja a m. gazd. Egyesület. Pest, 1865. (5. kiadás, a bevezetést és első részt a növénytermesztésről átdolgozta egészen újra.)

11. Kolozsvár város múltja, jelene és jövője. Kolozsvár, 1872.

12. Határ-rendőrségi törvényjavaslat. Bpest, 1874. (Az országban a ministerium útján összeszedett megyei, városi és községi szabályrendeletekből szerkesztve s a gazdasági egyesület által kézirat helyett kiadva.)

13. A székely kérdés. Bpest, 1874. (Értekezések a társad. tudom. köréből II. 11.)

14. Emlékbeszéd Szigethi Warga János felett. Bpest, 1875. (Értek. a társ. tud. kör. III. 6.)

15. Emlékbeszéd Vállas Antal felett. Bpest, 1875. (Értek. a mathem. tud. kör. III. 8.)

16. Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegye monographiája, történelmi, föld- s természetrajzi, közhatósági, társadalmi, nemzetgazdasági, régi és újkori leírása. Bpest, 1876-77. Három kötet. (Ism. Századok 1877-78. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1879.)

17. Az erdőségek és a befásítás fontossága Magyarországon, éghajlati s nemzetgazdasági tekintetben. Bpest, 1877. (A m. Tudom. akadémia által 80 arannyal jutalmazott pályamű.)

18. Az alföldi aszályosság legvalószínűbb okai s hatásának természetszerű mérséklése Bpest, 1878. (Mathem. és term. tud. Közlemények XV. 10.)

19. Emlékbeszéd dr. Entz Ferencz felett. Bpest, 1878. (Értek. a term. tud. kör. VIII. 11.)

20. Emlékbeszéd Balla Károly felett. Bpest, 1879. (Értek. a term. tud. kör. IX. 7.)

21. A II-ik országos gazdaértekezlet V-ik kérdése. A gazdasági munkáskérdés a gazdaság mostani körülményei közt, viszonyítva egy részben a gépek használatára, más részben a munkáskezeknek, illetőleg a népességnek különböző módozatú szaporításával. A székes-fehérváron 1879. jún. 3-5. tartott gazdaértekezleten bevezette. Bpest, 1879.

22. Az országos magyar gazdasági egyesület emlékkönyve. A hazai mezőgazdaság előmozdítása s az e célra alakított egyesület sikere körűl szerzett érdemek hálás emlékezetben tartására. Kiadja az országos m. Gazdasági egyesület. Bpest, 1879-91. Hat füzet. (Az országos magyar gazdasági egyesület története s 114 életrajz.)

23. A telepítés kérdése Magyarországon. Bpest, 1880. (Értekezések a m. tud. akadémia s nemzetgazdasági egylet gyűlésein.)

24. Az ipar fontossága Magyarországon, hátramaradásának okai és előmozdításának eszközei. Bpest, 1880. (A hazai ipari pártoló és terjesztő egyesület által 200 frt díjjal jutalmazott pályamű.)

25. Emlékbeszéd Kenessey Albert felett. Bpest, 1882. (Értek. a term. tud. kör. XI. 21.)

26. Emlékbeszéd Mórocz István felett. Bpest, 1882. (Emlékbeszédek. 3. sz.)

27. A haszonhajtó szőlőmívelés leglényegesebb fogásai. Bpest, 1882. (M. Könyvtár.)

28. Gazdasági rendszer az erőelforgácsolás hibái és a nagyban termelés előnyei szempontjából. Bpest, 1882.

29. Emlékbeszéd Árkosi Benkő Dániel felett. Bpest, 1884. (Emlékbeszédek II. 2. sz.)

30. Emlékbeszéd Érkövy Adolf felett. Bpest, 1884. (Emlékbeszédek II. 6. sz.)

31. Emlékbeszéd Korizmics László felett. Bpest, 1887. (Emlékbeszédek IV. 10.)

32. Emlékbeszéd dr. Zlamál Vilmos felett. Bpest, 1888. (Emlékbeszédek V. 3. sz.)

33. Emlékirat a magyar nemzet ezredéves ünnepe tárgyában. Bpest, 1890.

- Szerkesztette a Falusi Gazdát

- 1859. máj. 3-tól 1860. dec. 18-ig Pesten; az Iparosok lapját 1859. okt. 12-től 1860. dec. 25-ig.

- Azután 1861 végéig Iparlap címmel kiadó-tulajdonosa és főmunkatársa volt (szerk. dr. Szabóky Adolf);

- A Nemzetgazdasági Közlönyt (kiadta a nemzetgazdasági egylet) 1876-ban; megjelent belőle 12 havi füzet;

- Szerkesztette a Heckenast Gusztáv által 1854-57-ben kiadott több Naptárt, különösen a Gazdatiszti Naptárt,

- A Szamvald Gyula által kiadott Közlekedési Naptárt 1855-re;

- A Vas Gereben Nagy Naptárának, a Nemzeti Képes Naptárnak, a Protestáns Naptárnak stb. tiszti címtári részét;

- 1892-ben szerkesztette az Emléklapok a magyar nemzet ezredéves ünnepére, folyóirat két füzetét.

Kéziratban van: Pestmegye legújabb rövid leírása az 1890. népszámlálás adatainak felhasználásával (a M. T. Akadémia nemzetgazdasági bizottsága által kiadott megyei monográfiák közt fog megjelenni) és Nagy-Kőrös város leírása (melyet N.-Kőrös város fog kiadni.)

Danielik, M. Irók II. 89.

Szinnyei Könyvészete és Repertóriuma. Természettudományok.

M. Tud. Akadémia Almanachja 1875. 353. l.

Moenich és Vutkovich, M. Irók 32. 449. l.

M. T. Akadémia Értesítője 1876. 135. 1878. 14. l.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Horváth Ignácz Könyvészete 1880. 1882-83. 1887.

M. Könyvészet 1886. 1888. 1890. 1892. és önéletrajzi adatok.

 

Közgazdászati, mezőgazdasági, iparos és statisztikai cikkei a Mezei Naptárban (1843-47), 1845-től 1848-ig a M. Gazdában és a Hetilapban.

1853-tól 1860-ig a következő lapokban: Pesti Napló, Vasárnapi Újság (1855), Budapesti Hírlap (1856-59. bel munkatársa s a levelezési rovat vezetője).

Cikkei folyamatosan jelenet meg a Pester Lloyd, Sürgöny, Magyarország, Falusi Gazda, Gazdasági Lapok (1873-83-ig), M. Gazda (az évkönyv által szerk.), Iparosok Lapja, Iparlap és ugyanezen időben a Heckenast Gusztáv által kiadott naptárakban jelentek meg; különösen 1860-ban a gazdatiszti nyugdíj s árvagyámintézet ügyében, a különféle biztosításokról, a régi iparegyesület működéséről, buzdítás iparegyesület alakítására, az állatbiztosítás ügyében.

1873-tól 1883-ig a Földművelési Érdekeink, Borászati Lapok, Nemzetgazdasági Közlöny, Erdélyi Gazda hoztak tőle cikkeket.

Nevezetesebb cikkei a Pesti Naplóban (1855. 47., 48., 61., 100., 102., 104. sz., a telepítések kérdése Magyarországon. 119-123. sz.

Terv a határrendezéseknek s tagosításoknak országszerte minél előbb s legeredményesebb végrehajtása iránt, 134-138. sz.

Nézetek a határ aránytalanság, a pusztai birtokok és az aránytalanul apró községek felől, 139. és köv. sz.

Miképp segítsünk államgazdaságunknak a határok aránytalanságából és a községek apróságából származó bajain. 1856. 242., 245., 246., 248-50., 308-310., 313. sz.

A minimum és maximum kérdése, 257-259. sz. Országos vásárok és azok rendezése, 260-264. sz. Álladalmi és országutak, 284-288., 368. sz. Magyarország egyen érdekű vidékeinek jellemzése államgazdasági tekintetben, 345-360. sz. Terv Magyarország vasútrendszeréhez, 387-394. sz.

A mezőgazdaságnak az iparhoz és kereskedéshez való viszonya, 1857. 1., 3., 5. sz. Borászatunk, mint a földművelés alapja s annak emeltyűi, 98., 100., 101., 103., 107., sz.

Határrendezés és tagosítás, 113., 114. sz. Kenderáztató intézetek, 118. sz.

Felelet az Ausztria: Die Grundsteuer in Oesterreich c. cikkére, 124., 125. sz.

Debrecen és a tiszai vasút, 129., 130. sz. Turfatelepek és az azokban rejlő természeti kincs, 138-147. sz.

Tanulmányok a magyar gazdasági egyesületi kiállításon. 208-212. sz. Átmeneti raktárak Pesten, 245. 261. sz.

A felsőmagyarországi bányaipar és vaspályatársulat s a pest-kassai vasút; ezeken kívül számos apró cikket irt; 1857-58-ban a lapnak rendes munkatársa s gazdasági rovatvezetője volt), a Budapesti Hírlapban (1856. 206., 213., 214. sz.

Az erkölcsiség és közbátorság állása Magyarországon, statisztikai alapokon,

Dohányügy Magyarországon, 226-235. sz. Len- és kenderügy Magyarországon, 282-284. sz.

Vasipar, 1857. 31., 32., 34., 35., 37., 40., 41., 48., 49. sz.

Gyapjúipar, 94-96. sz.

Egy indítvány a gabona árcsökkenés ellensúlyozására, 114-123. sz.

Levelek a bécsi gazdasági kiállításról, 129-142. sz.

Magyar gazdasági egyesületi kiállítás Pesten jún. 6-11., 153-155.

Állattenyésztésünk szomorú állása, 159., 165., 167., 168., 187., 191., 203., 204. sz.

Az ausztriai birodalom külkeresedése, 155., 170., 173., 255., 282. sz.

Az alakuló első magyar általános biztosító társaság, 185., 222. sz.

A takarék magtárak ügyében, 210., 217. sz.

Só termelés alapjai és fogyasztási viszonyai az ausztriai birodalomban, 227., 239-241. sz.

A keletkező borkereskedő társulatokhoz, 261-265. sz.

A budapesti kereskedelmi és iparkamara, 268. sz.

Debreceni vasút, 279., 288. sz.

Gazdasági rendezőség és ügynökség, 291-293. sz.

Vidéki gazdasági egyesületek, 1858. 18., 19. sz.

Farsangi eszmék, miért van most annyira divatban a nőtlenség, a nőknek hozzájuk illő iparra nevelése, 20., 23. sz.

Gőzmalmok, 38., 52., 60., 87., 91., 100., 117. sz.

A szenvedő emberiség érdekében. Nemzetgazdaságunk alapjai, több számban, 107., 109., 112., 115. sz.

Magyarország takarékpénztárai, 123-129. sz.

Gabonakereskedésünk ügyében, 159-171. sz.

Iparmű-raktárak, Budapest jelene s jövő hivatása.

Borbizományi raktár Pesten,

Koldulás megszüntetése s koldusdolgoztató intézetek; ennek a lapnak is azon időben bel munkatársa s vidéki levelezési rovatvezetője volt),

A Gazdasági Lapokban (1855. Majoros gazdákat képző intézetek, 1874.

Tanulmányok a jegybankok biztosítéka felett, 1877.

Emlékbeszéd Török János felett a m. gazd. Egyesület 1876. dec. 6. ülésén,

1878. Emlékbeszéd gr. Károlyi György felett az orsz. gazd. Egyesület febr. 24, közgyűlésén), a Falusi Gazdában (1856.

A sertéshízlalás, jutalmat nyert pályamű, 1857.

Rábaközi utazásom, Baditz Imre ur tagos gazdasága Rábaközben Szil-Sárkányon,

Cselédügy Magyarországon, 1858.

Első m. Ált. biztosító társaság,

Ekeverseny Rákos-Palotán,

Csehországi gazdasági egyesület kiállítása máj. 13-17. és közgyűlése,

a Liebwerdi földmíves iskola,

Birtokhaszonbérletek,

Különböző iparvállalatokkal kapcsolt gazdaságok szükséges különböző szervezete,

A Szolnok megyei gazdasági kiállítás,

Szőlő, répa és lucernaföld alagcsövezések Tatán, Jurenák Sándor gazdasága Uj-Kuton),

A M. Évlapokban (1857. Len és kender fontossága, kezelése),

a Statisztikai Közleményekben (I. II. IV. V. 1861-64.

Magyarországi takarékpénztárak,

II. Magyarország borászata,

III. Borkereskedésünk,

IV. Pesti magyar kereskedelmi bank,

Cs. kir. Szabadalmazott első Duna gőzhajótársaság,

V. Népességi mozgalmak az ágostai vallásfelekezet dunántúli superintendentiájában 1861.

Népességi mozgalmak a helvét vallásúak közt 1861-ben),

a Gazdasági Kis Tükörben (1865. 5. kiadás, a bevezetést és az első részt a növénytenyésztésről dolgozta újra),

Az országgyűlési jegybankbizottság Naplójában (Felelet a jegybankügyi bizottság kilenc kérdésére 1870. máj. 1.),

Az erdélyi gazdák 1871-ben Marosvásárhelyt tartott első vándorgyűlése Jegyzőkönyvében (Mező-Panit község gazdasági viszonyai), az Ellenőrben (1874. 118. sz.

A vámkérdés az iparegyesületben, 141., 142., 144. sz.

Önálló magyar nemzeti bank, 1879.

A székesfehérvári kiállítás.

A takarékmagtárak ügyében, a Nemzetgazdasági Szemlében (1874. Községi háztartás, 1879.

A telepítések mai fontossága s vizsgálódás sikerülésük feltételei körül),

A M. Orvosok és természetvizsgálók XX. nagygyűlésének Munkálataiban (1879. Budapest és környékének gazdasága s állattenyésztése),

A rabsegélyző-egylet által kiadott M. Könyvtárban (1882. Gazdasági rendszer,

Az erőelforgácsolás hibái, és a nagyban termelés előnyei szempontjából,

Az okszerű szőlőművelés, a homoki gazdaság),

A Földművelési Érdekeinkben (1882.

A mezőgazdaság a tudomány mai színvonalán, akadémiai székfoglaló 1859. máj. 16.), az országos m. gazd. Egyesület Évkönyvében (1892.

Nagyváthy János a Szorgalmas mezei gazda írójának százados emléke,

1894. Dávid Alajos és Dorner Ede életírása), a Hazánkban (1894. 76. sz.

Adalék a telepítés kérdéséhez; jelenleg e lapnak és a Köztelek c. gazdasági lapnak munkatársa),

A Magyar Gazdaság-történelmi Szemlében (1894. Adalék Magyarország mezőgazdasági történetéhez a honfoglalás első korszakából.)